Emlékszem, kislány voltam még, amikor a bátyámmal együtt fogtunk egy fekete pólót, és hipóval rárajzoltuk, hogy U2. A végeredmény egy ronda póló lett, mégis rém büszkén viseltem, elvégre a kedvenc rockcsapatomat hirdette – azt a bandát, ami idén alakult 40 éve.

1976-ot írtak, amikor a 14 éves Larry Mullen dublini iskolája hirdetőtábláján meghirdette, hogy egy új zenekarhoz keres tagokat. Öten jelentkeztek is, a csapat pedig a Feedback nevet kapta. Maga Larry Mullen lett a dobos, Adam Clayton a basszusgitáros, Paul Hewson(Bono) az énekes, David Evans (The Edge) és testvére, Dik pedig a gitáros.

Az újdonsült csapat másfél év felkészülés után benevezett egy tehetségkutató műsorba, amit nemcsak megnyertek, de itt találkoztak a CBS Records-os Jackie Haydennel, aki felajánlotta a már The Hype néven futó csapatnak, hogy elkészíthetik első demófelvételüket.

Az események csak úgy pörögtek: a csapat újra nevet változtatott, a U2 mellett tették le a voksot; a bandából kivált Dik, 1979-ben pedig kiadták első kislemezüket, a U2-3-t, ami az ír slágerlisták élére került. Ennek ellenére a sikerre még várni kellett.

1980 októberében megszületett az első album (Boy) is, ami már nemcsak Írországban, de Angliában is nagyot szólt. Termékeny évek következtek, olyan albumok láttak napvilágot, mint az October és a War, utóbbinak köszönhetően már az USA-ban is játszották a dalaikat, és telt házas koncerteket adtak.

Negyedik albumuk, a The Unforgettable Fire, avagy a felejthetetlen tűz szintén felkerült mind az angol, mind az amerikai listákra, de 1985 nyarára pedig azok is megtanulták, ki az a U2, akik eddig nem tudták: az etióp éhezők megsegítésére életre hívott Live Aidkoncertet több mint egymilliárdan látták, ahol Bad című számuk volt az egyik legnagyobb siker.

1987-ben adták ki egyik legsikeresebb albumukat, a The Joshua Treet, ami hamar a listák élére került, az együttes pedig a TIME címlapján találta magát. Elérték a világsikert, világ körüli turnéikon telt ház előtt játszottak. Egy kis pihenő után 1991-ben aztán jött azAchtung Baby, ami ugyancsak elnyerte a rajongók és a kritikusok tetszését.

1996-ban a Pop, 2000-ben pedig az All That You Can't Leave Behind című albumukat jelentették meg, ami legalább akkorát szólt, mint az Achtung Baby és a The Joshua Tree. 22 országban is a slágerlisták élén kezdett, a Beautiful Day kislemez pedig három Grammy-díjat kapott.

2004-ben egy újabb albummal jelentkeztek, a How to Dismantle an Atomic Bomb 32 országban került a slágerlisták első helyére. Ezt követően öt évet kellett várni a következő stúdiólemezre, a No Line on the Horizonra, amit a U2 360° világ körüli turnéja követett. A csapat 110 fellépést vállalt be, öt kontinens 30 országában összesen 7,1 millió jegyet adtak el – Mexikóvárosban 109 ezer ember előtt játszottak. A koncertsorozat bevétele csak a belépőjegyekből 736 millió dollár volt.

 Időközben pedig elmúlt 40 év, ez idő alatt pedig a U2 kilencszer vezette az amerikai listákat, bezsebelt több mint húsz Grammyt, eladott több mint 170 millió albumot világszerte.

Forrás:http://www.nlcafe.hu/